2005-2009
A Riadólánc 80’ a sötét gyermekkor hajnala és vége között, a nyolcvanas évek körül játszódik. Az osztály, az emlékkönyv, a Tanárnő, a Vezér Autója, a bunker, a jazz-balett, a papák-mamák és a kórus világában minden megtörténhet, amit felnőtt fejjel elkerülni igyekszünk. Az iskoláskorban bőven kijut a szenvedésből, a megaláztatásokból és irigységből. Nem csak képletesen kell lenyalnunk a főnök cipőtalpát, félelmünkben tényleg bepisilünk, és ha nem vagyunk rajta a kiválasztottak listáján, a Föld felrobbantásával egyidőben mi is elpusztulunk. De akkoriban legalább világosan látjuk, mihez is kell tartanunk magunkat.
A Riadólánc ’80 című produkciónkat a Ráday Könyvesházban mutattuk be, később a Tűzraktérben és a Merlin Színházban játszottuk tovább.
Szereplők:
| B, Miki, Nyikoláj, jegyellenőr |
– Hadik Miklós |
| D, Alíz, talpnyaló, tanárnő |
– Miklusicsák Alíz |
| Anikó, anya, tanárnő | – Nagy Anikó |
| Eszter, anya, tanárnő | – Palóc Eszter |
| Ildikó, magoló |
– Paskó Ildikó |
| Tivi / Marci, tanfelügyelő | – Török Tivadar / Vincze Márton |
| C, Judit |
– Varga Judit |
| A, térítő, Eszter |
– Várkonyi Eszter |
| Tibi, apa, a Vezér autója | – Végh Tibor |
Bemutató: 2005. november 30., Ráday Könyvesház
Játszóhelyek: Ráday Könyvesház, Tűzraktér, Merlin Színház, Művészetek Völgye
Rendezte: Lippai Krisztina
Fény: Vida Zoltán
Támogatók: Budapest Főváros Önkormányzata – Kulturális Ügyosztály, Ráday Könyvesház, Tűzraktér, Merlin Színház
Elismerés: Budapesti Fringe Fesztivál 2006. A szakmai zsűri a legjobb tíz előadás egyikeként emelte ki.
Plakát: Riadólánc ’80 plakát (PDF, 104 kb)
A társulatról:
A Riadólánc ’80 című produkciónk két társulat, a Biztonsági Sáv Csoport és az Alkalmi Kapcsolatok Társulata együttműködésével jött létre, saját szerzőséggel (minden jelenet valós eseményeken alapul, a megjelenített személyek pedig szinte minden esetben azonosak megjelenítőikkel).
A Biztonsági Sáv Csoport különböző színházi formációkban (RS9 Stúdiószínház, Szárnyak Színháza, Szkéné, ZugSzínház) tapasztalatot szerzett tagokból alakult 2000-ben. Első előadásukat saját darabötletük alapján Takarítónők címmel mutatták be. Ezt követte 2002-ben a Nancy-ban is nagy sikert aratott Tudós nők, majd 2005-ben a Riadólánc ’80.
A csoport munkamódszerének lényege, hogy előadásaikat hosszú próbafolyamatok eredményeképpen hozzák létre. A több hónapos munka során, a javarészt maguk által írt darabokat szabadon kezelve, minden színészt minden szerepben kipróbálva, helyzetgyakorlatokon és improvizációkon keresztül lassan közelítenek a darabok végleges formája felé.
Tartalmi törekvéseiket jellemzi, hogy darabjaikban igyekeznek középpontba helyezni a mikroközösségek fojtogató légkörének problematikáját, a teatralitás és a civil lét tudatos ütköztetésével operálnak, és a néző-, illetve játékteret egymáshoz mindinkább közelítve a szokásos veszélytelen terület helyett a „biztonsági sávban” jelölik ki játékuk terepét.
Részlet a darabból: 6. jelenet: Riadólánc
| Tanárnő: | Cím, riadólánc. Nos, mi is az a riadólánc? Riadólánc alatt azt értjük, hogy baj esetén a pajtások a lehető legrövidebb úton, legrövidebb úton és idő alatt értesítik egymást, majd ezt követően haladéktalanul az iskolába, az iskolába távoznak. Tegyétek hátra a kezeteket! Nevezzük most a pajtásokat A, B, C, D, E, F satöbbinek. Mi a cél? Hogy A, B, C, D, E, F satöbbi minél előbb eljusson N-be, vagyis… |
| Judit: | (bekiabál) Norvégiába! |
| Tanárnő: | N-be, vagyis az iskolába! Hát, nagyon szomorú vagyok, Judit. És azt hiszem, nagyon szomorú lesz majd apukád és anyukád is, ha megtudja, hogy megint fegyelmezetlen voltál. Hogy bekiabálással zavartad társaidat a tanulásban. Az is kérdéses, hogy az ilyen magaviseletű gyerek egyáltalán kap-e valamit Karácsonyra… |
| Judit: | Kap. |
| Tanárnő: | Kap? Na, menjünk tovább! Az egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan indul be a riadólánc. Először mindig az osztályfőnök értesül arról, hogy valami baj történt. Ez természetes. Ő az, aki értesíti A-t, vagyis az első gyereket, és ezzel útjára indítja a riadóláncot. De ki legyen az A? |
| Alíz: | Ééén! |
| Miki: | Én hadd! |
| Tanárnő: | Hja kérem, ez nem kívánságműsor! Mert más dolog az, hogy te mit „szeretnél”, és megint más, hogy az életben hogy teljesülnek ezek a vágyálmok! Egyébként logikus. Az lesz az A, aki a legközelebb lakik az osztályfőnökhöz, ez esetben hozzám. Tehát az A Eszter lesz! |
| Alíz | De az én nagymamám a szomszédban lakik! |
| Tanárnő: | Gratulálok! Csakhogy ilyen kérdés nem hangzott el! Ott tartottunk, hogy az osztályfőnök értesíti A-t a történtekről. Tehát A, B, C, D, E, F satöbbiből csak egynek, egyetlen egynek van tudomása arról, hogy valami, valami baj történt. Mi a teendője? És itt álljunk meg egy pillanatra, mert itt jön ennek az egésznek a nagyszerűsége! Mert mindenkinek csak egy, egyetlen egy nevet kell megjegyeznie… A következő ábra jól szemlélteti, hogy a gyakorlatban mindez hogyan működik. A értesíti B-t, B értesíti C-t, C értesíti D-t satöbbi. Hadik Miklós, most áll be a sarokba! (hosszú csend, Miki beáll) Következő pont: az értesítés eszközei. A) gyalog, illetve futva, B) kerékpáron, C) autóbusszal, D) apukája behozza autóval. Az értesítést követően mindenki azonnal bejön az iskolába, és megkeresi, megkeresi az osztálytermét. Tehát Eszter az A, üljön ide, Judit a B, ide ül, a C Miklós lesz, oda, Aliz pedig az utolsó, azaz a D. Most tegyünk egy próbát! Akinek a betűjelét mondom, az lendítse magasba a kezét! A! B! C! D! Jó! Most pedig ennek a fonalnak a segítségével szemléltetjük, hogy is működik mindez a gyakorlatban. Álljatok fel! Kis játékunkban ez a csepp fonal jelképezi a hír útját. Én indítom be a riadóláncot. Figyelem! Elkészülni! Vigyázz! Kész! Rajt! Tűz! Viszem a hírt A-nak! Elindultam, gyalog megyek! A megkapta a hírt, és máris viszi kerékpáron B-nek. B nem tétovázik! Ahogy megkapta, autóbuszra száll, és már megy is C-hez. C megkapta a hírt, görkorcsolyára pattan! D-hez is eljutott a hír! Aliz, te hova mész? Te vagy az utolsó, neked már nem kell továbbadni! |
| Alíz: | Tanár néni, valaki megette a csokimat! |
| Tanárnő: | Ki volt az? |
| Judit: | Eszter. |
| Tanárnő: | Képes voltál megenni más csokiját? |
| Eszter: | Én nem ettem semmit. |
| Tanárnő: | Ki látta? |
| Miki: | Én azt láttam, hogy matat a padban. |
| Eszter: | Csak a füzetet tettem be. |
| Judit: | Én azt is láttam, amikor kibontotta. |
| Eszter: | Mit? |
| Judit: | A mogyorós csokit! |
| Eszter: | Én allergiás vagyok a mogyoróra. |
| Judit: | Különben is, két napja ugyanaz a zokni van rajta. |
| Eszter: | Nem is igaz! |
| Alíz: | De igaz, és pénteken piros zoknit csak a buzik hordanak. Buzi vagy. Nő-buzi! |
| Tanárnő: | Hogy beszélsz! |
| Eszter: | Az apukám katona, és meg fog ölni. és én vagyok az Á, és ha felrobban a Föld, mi rajta vagyunk a listán, és minket kitelepítenek a Holdra, ti meg maradtok! |
| Tanárnő: | Ének! Hangolás! Mmmm. |
| Kórus: | Iskolából jönnek az úttörő gyerekek. Sose láttál ennél vígabb ifjú sereget. Ragyog a nap rájuk, mosolyog a messzi kék. Csali-csali-csalogatja mindüket a patak habja, meg a tarka nyári rét. Refr. : Jó itt, szép itt, minden nyílik, érik, gazdag kincseit ontja a nyár. Hogy a rétre érnek, kinn a sereg szétszalad. Refr. : Jó itt…. Mérnök leszek, gépész, mondja egyik kereken. Refr. Jó itt… |